Peszejbögyörő, egy, Magyarország északkeleti csücskében elhelyezkedő kicsiny falu. Lélekszáma 458,5. (a plusz 0,5 alatt a jelenleg 103 éves Joli nénit kell érteni, aki a falusiak egyik fele szerint még él, a másik fele szerint már nem, de tény, hogy jelen van. Szerintem meg kellene kérdetni őt magát, hogy mégis mit gondol.) A falunak a legendás Joli néni, született Bimbalam Jolán, nem kevés anyagi hasznot hoz az épp miatta máig emelkedő idegenforgalommal.
Na de beszéljünk végre a várva-várt témáról, a befőttugratásról. Ez a hagyomány 2011-ben lesz pontosan 411 éves. A hagyományok szerint, a befőttugratást mindig a helyi plébános, azaz jelenleg Muff Teofil vezénylése alatt rendezik meg.
Ám ez korántsem egy jelentéktelen, és a falu konzervatív vezetése miatt megtartott szokás, hanem ekkor dől el bizony, hogy az egymást eljegyzett mátkapárok engedélyt kapnak-e a házasságra. Ilyenkor mindenki nagyon izgatott, mivel a befőttugratás egy évben csak egyszer kerül megrendezésre, mégpedig február 20-án (nemsokára). A rendezvény egész napos, reggel 7órától este 10 vagy akár 11 óráig is eltarthat. Ilyenkor az ünnepséget megelőző nap az egész faluban felszedik a szemetet, és a Balogh Imre előtti járdaszakaszt, mert őt az egész falu utálja.
A befőttugratás napja:
Reggel 7 óra: Az egész falu felébred Balogh Imre igencsak a csendháborítás mércéjét meghaladó káromkodására. Az emberek felöltöznek szépen népviseletbe, és a menyasszonyházaknak kinyitják az összes ablakát. (ennek később nagy jelentősége lesz)
Ezután megetetik a jószágokat.
Reggel 8 óra: Reggeli idő. Ezen a napon különleges reggelit fogyaszt a falu. 3 szál füstölt kolbászt megolvasztott margarinba mártogatnak, majd leszórják kakaóporral. Ekkor egy terebélyes lapos tányérra helyezik, és fehérszalonna csíkokkal díszítik, majd az egészet az ebédlőasztalra helyezik egy konyharuhával letakarva. Ezt követően sültzsíros kenyeret esznek, lilahagymával, és kovászos uborkával.
Reggel 9 óra: Spicc Jenő, rejtélyes körülmények között elesik a helyi kocsma előtt, Csepel típusú kerékpárjával, majd fél órás phantomin előadást tart, „Hogyan is üljek fel a biciklimre” címmel.
10 órától kezdődik a körmenet. 15 köztekintélyben álló férfi rituális sörözés közben (egész körmenet alatt inniuk kell, hogy legyen jelölőanyag) végigmegy a falun, és a nyitott ablakkal rendelkező, azaz a menyasszonyos házakat megjelöli, a gazda legkisebb örömére.
11 óra: Az asszonyok nekiállnak kihordani a rituálisan előkészített, fehér szalonnával díszített kakaómargarinos kolbász szagát a házakból. Ilyenkor először széthajtogatják az ünnepi lópokrócot, és a házban addig kergetik vele a szagot, amíg körül nem fogják a pokróccal. Az ily módon csapdába ejtett szagot/szagokat, nyomban az udvarra kiszállítják és szélnek eresztik. Ez azért kell, hogy az ünnepre jellemző ínyencség illatával teljen meg a falu, így kölcsönözvén az embereknek, ünnepi érzést.
Dél, 12 óra: Szellő István híreket mond.
Délután 1 óra: Mivel az ünnepnapnak kötelezően jó hangulatban kell telnie, ezért a falu fiatalabb legényei meghozzák a napsütést, ha felhős lenne az ég. Ez úgy zajlik, hogy a magas legények egymás nyakába ülve, több legényoszlopot alkotva elkezdik elkergetni a felhőket az égről. Ilyenkor előfordulnak balesetek is. Például a Juhszalné kisfia, Petike, a tavalyi felhőkergetés során elvágta az ujját saját tulajdonban lévő bicskájával. Amennyiben nincs felhő az égen, a több legényoszlop egyike felvállalja a felhő szerepét, és ekkor a többi legényoszlop, ezt a „felhőt” kezdi el kergetni.
2 óra: A kétórás szieszta kezdődik meg, ami nem csak kétórás, de két órás is. Azaz délután 4 óráig tart.
3 óra: Lásd: „2 óra”, valamint a kifőzdében elkezdik főzni a tradicionális macskapörköltet.
4 óra: Végre elkezdődhet az ünnepnap értelme. Maga a szertartás úgy kezdődik, hogy megtöltenek annyi befőttes üveget a hónapra jellemző gyümölccsel, azaz barackkal, amennyi mátkapár van. Ezután kihelyezik a befőtteket az ominózus ablakpárkányokra. A menyasszony bemegy a házba, a legény kint marad, így a párkány és a rajta lévő befőtt, kettejük között helyezkedik el. Ekkor a legények elkezdenek valótlan dolgokat állítani a hozzájuk kirendelt befőttnek, viccelődnek vele, poénkodnak neki, azaz ugratják. Innen kapta a nevét az ünnep. Tehát megkezdődik a hosszas befőttugratás.
5 óra: A legények szakadatlanul, szüntelenül, és kitartóan ugratják a befőtteket.
6 óra: A befőtt elég lassú jószág, szóval időbe telik neki még reagálni tud az ugratásra. Még mindig ugratás…
Este 7 óra: A leányok beszédükkel, és mosolyukkal próbálnak segíteni, így új erőt adva a legényeknek az ugratáshoz. Az ugratás még mindig zajlik.
8 óra: Az ugratás vége. Az ugratás kezdetétől számított három óra után, elkezdenek reagálni a befőttek, és egy óra alatt eldől az eredmény. 8 órakor, már egyértelműen megállapítható, ki házasodhat, és ki nem. A hosszas ugratástól a befőttnek el kell hagynia a párkányt, azaz ledől. Kifelé vagy befelé tudja ezt tenni. Ha a legény ugratásait a befőtt nem veszi be, akkor teljesen lefárad, és azért veszti el az egyensúlyát, és kifelé dől le. Ezt úgy mondják, kidől. Ha viszont a befőtt bevette a legény szavait, akkor befelé, a leány felé dől le, azaz bedől. Az a pár, amelyiknek a befőttje bedőlt a legény szavának, megházasodhat, a többieknek várniuk kell egy évet.
Este 9 óra: A falu polgármestere, Valagh Lukács kihirdeti a hivatalos végeredményt és megkezdődik a lakoma. Előkerül a macskapörkölt, és a reggel előkészített fehér szalonnával díszített kakaómargarinos kolbász. Meg persze cékla, befőttesüvegben.
10 óra: Ekkorra a falu lakossága olyan szintű részegségi hányadossal rendelkezik, hogy rekordidő alatt visszabetonozzák a Balogh Imre előtti járdaszakaszt, és a legények visszakergetik a felhőket a falu fölé. Ekkor hatalmas mennyiségű eső zúdul Peszejbögyörőre, így mosván el a vigadalmat.
Néha, a 10 órás esőzés 11-re is kitolódhat, amennyiben a felhők túl messze lelhetőek csak fel a falutól.
Az ünnepség másnapján nem történik semmi, mivel úgy lerészegedtek az emberek, hogy fel sem tudnak kelni. Ráadásul időt kell hagyni a betonnak, hogy alaposan megkössön Balogh Imre előtt.
Harmadnapon…(nem nem…most nem Jézus támad fel)…tehát harmadnapon mindenki újra munkába áll, a falu élete visszatér a normális kerékvágásba, és az engedéllyel rendelkező fiatalok elkezdik tervezgetni az esküvőt.
Remélem most már bölcsebbek lettetek, a népi hagyományokat illetően, és hogy ki vagytok éhezve a következő ilyen jellegű cikkemre.
